1. Fejezet Előadás

I. A számvitel fogalma és területei

A számvitel fogalma: olyan tevékenységek összessége, amelyek célja az objektív információszolgáltatás az adott gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről mind a belső, mind a külső felhasználók számára.

A számvitel területei:

• Könyvvitel: zárt rendszerű elszámolás, amely a vállalkozás vagyonának változásait folyamatosan, bizonylatok alapján rögzíti.
• Beszámoló-készítés: a szervezet gazdálkodásáról meghatározott rendszerességgel történő, meghatározott formájú és tartalmú információszolgáltatás.
• Költség- és önköltségszámítás: a vállalkozás tevékenység költségeinek, valamint az előállított termékek/szolgáltatások önköltségének meghatározása.
• Elemzés: mutatószámok ill. egyéb módszerek segítségével a működéssel kapcsolatos megállapítások, következtetések levonása.
• Könyvvizsgálat, közzététel: a gazdálkodó szervezet által szolgáltatott információk törvényességének ellenőrzése és az információk nyilvánosságra hozatala.

II. A számviteli törvény (2000. évi C. tv.)

A törvény célja: a hatálya alá tartozók információ-szolgáltatásának szabályozása annak érdekében, hogy a gazdálkodó szervezetek vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről megbízható és valós összkép álljon rendelkezésre a piac többi szereplője számára.

A törvény hatálya

A törvény hatálya a gazdálkodóra terjed ki. A gazdálkodó fogalmába tartozik a vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezetek, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk vagy természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény.

• Vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltatótevékenységet végez (pl. kkt., bt., kft., zrt., nyrt.).
• Államháztartás szervezetei: pl. minisztériumok, önkormányzatok, iskolák, egyetemek, társadalombiztosítási szervek.
• Egyéb szervezetek: az előbbiekbe nem tartozó szervezetek, pl. alapítvány, közalapítvány, lakásszövetkezet, társasház, egyházi jogi személy, ügyvédi iroda, befektetési alap, magánnyugdíjpénztár, közraktár stb.

A törvény nem terjed ki:

• az egyéni vállalkozóra,
• a polgári jogi társaságra,
• az építőközösségre,
• külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére, valamint
• arra a közkereseti társaságra, betéti társaságra, egyéni cégre, ügyvédi irodára, amely nyilvántartásait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (KATA) szóló törvény előírásai szerint vezeti.

III. A vállalkozások besorolása tulajdonosi részesedés szerint

• Anyavállalat: egy másik vállalkozónál, a leányvállalatnál meghatározó befolyást képes gyakorolni.
• Leányvállalat: az a vállalkozó, amelyre az anyavállalat meghatározó befolyást gyakorol.
• Közös vezetésű vállalkozás: kettő vagy három vállalkozó által paritásos alapon (pl. 50-50%) birtokolt és közösen vezetett vállalkozás.
• Jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozás: a részesedés mértéke a 20%-ot meghaladja, célja tartós kapcsolat kialakítása.
• Egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozás: a tulajdoni részesedés nem haladja meg a 20%-ot.

IV. Az üzleti év

Üzleti év: az az időszak, amelyről a beszámoló készül. Leggyakrabban megegyezik a naptári évvel (jan.1. - dec.31.), de a gazdálkodónak joga van ettől eltérő üzleti évet is választani.

Hossza általában 12 hónap, eltekintve a speciális esetektől, mint pl.:

• előtársasági időszak,
• átalakulás,
• devizanemek közötti áttérés,
• felszámolás, végelszámolás.

V. A beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

A beszámoló formái:

• Éves beszámoló: Az alaptípus. Részei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet (+ üzleti jelentés).
• Egyszerűsített éves beszámoló: Választható, ha a vállalkozás mérete a törvényi határértékek alatt van.
• Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló: Nagyon leegyszerűsített forma a legkisebb vállalkozásoknak.
• Összevont (konszolidált) éves beszámoló: Anyavállalatok számára kötelező, a cégcsoport egészéről készítendő beszámoló.
• Egyszerűsített beszámoló: Egyszeres könyvvitelt vezető "egyéb szervezetek" számára.

Könyvvezetési kötelezettség:

Minden gazdálkodó kettős könyvvitelt köteles vezetni. Kivételt képeznek az egyszerűsített beszámolót készítők, akik egyszeres könyvvitelt vezethetnek (pénzforgalmi szemlélet).

VI. Számviteli alapelvek

VII. Könyvvizsgálat, közzététel

Könyvvizsgálati kötelezettség

Kötelező, ha a megelőző két év átlagában az árbevétel > 300 millió Ft és a létszám > 50 fő.

Könyvvizsgálói záradék

• Hitelesítő záradék: Minden rendben.
• Korlátozó záradék: Általában rendben, de vannak hibás részek.
• Elutasító záradék: Nem valós a kép.
• A záradék megadásának elutasítása: A könyvvizsgáló nem tudott véleményt alkotni.

Közzététel

A beszámolót az üzleti év mérlegfordulónapjától számított ötödik hónap utolsó napjáig kell elektronikusan benyújtani a kormányzati portálon.

VIII. Számviteli politika

A számviteli törvény keretszabályait a vállalkozás sajátosságaira szabó belső dokumentum. A gazdálkodó ebben rögzíti a saját maga által választott értékelési, elszámolási módszereket.

Kötelezően elkészítendő szabályzatok részei:

• Leltárkészítési és leltározási szabályzat
• Értékelési szabályzat
• Pénzkezelési szabályzat
• Önköltségszámítási szabályzat (bizonyos feltételek mellett)