3. Fejezet Előadás

I. Bekerülési érték

Bekerülési érték: az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az aktiválásig ill. raktárra vételig felmerült, az eszközhöz egyedileg (közvetlenül) hozzákapcsolható tételek együttes összege.

Jellemző komponensei:

• Számla szerinti vételár (csökkentve az engedménnyel, növelve a felárral)
• Szállítási, rakodási, alapozási, szerelési költség
• Üzembe helyezési költség
• Közvetítői, bizományi, biztosítási díj
• Beszerzéshez kapcsolódó jövedéki adó, vámterhek, illetékek
• Le nem vonható ÁFA
• Aktiválásig felmerült hitelkamat

A bekerülési értéknek soha nem lehet része a levonható ÁFA, a javítási, karbantartási költségek, valamint az aktiválás után felmerült tételek.

II. Értékcsökkenés

Az értékcsökkenés fogalma kizárólag immateriális javak és tárgyi eszközök esetében értelmezhető. Két fő típusa van: terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés.

1. Terv szerinti értékcsökkenés

Az eszközök folyamatos használata során bekövetkező fizikai kopást, elavulást kifejező értékbeni csökkenés (amortizáció).

Számítási módszerek:

• Lineáris leírás: Egyenletes, minden évben azonos összeg.
• Degresszív módszerek: Az évek során csökkenő összegű leírást eredményeznek (pl. évek száma összege, nettó érték alapú).
• Teljesítményarányos leírás: Az eszköz értékét a tényleges használatnak (pl. futott km) megfelelő mértékben írjuk le.

2. Terven felüli értékcsökkenés

Elszámolásának oka lehet, ha az eszköz piaci értéke tartósan és jelentősen a könyv szerinti érték alá csökken, vagy ha az eszköz megrongálódik, megsemmisül, feleslegessé válik.

3. Visszaírás

Ha a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának indokai megszűnnek, a korábban elszámolt összeget a piaci értékig, de legfeljebb az eredetileg elszámolt összegig vissza kell írni.

III. Értékvesztés

Értékvesztést kell elszámolni, ha egy eszköz (pl. készlet, követelés, pénzügyi befektetés) piaci értéke, vagy a jövőben várhatóan befolyó összeg tartósan és jelentősen a könyv szerinti érték alatt van.

• Készletek: ha piaci értékük lecsökken, vagy megrongálódnak.
• Követelések: ha a vevő fizetésképtelensége miatt a követelés realizálása bizonytalanná válik (kétes követelés).

Ha az értékvesztés oka megszűnik, az elszámolt összeget vissza kell írni.

IV. Értékhelyesbítés

Bizonyos vagyonelemek piaci értéken történő értékelését, azaz az eszköz közvetlen felértékelését jelenti. Nem kötelező, csak lehetőség.

Akkor alkalmazható, ha egy eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értékét. Csak a terven felüli értékcsökkenés/értékvesztés visszaírása után számolható el.

A felértékelésből származó többlet a mérlegben két helyen jelenik meg:

• Eszköz oldalon: az adott eszköznél értékhelyesbítésként.
• Forrás oldalon: a saját tőkén belül értékelési tartalékként.

V. Készletértékelés

A felhasználás vagy értékesítés során kikerülő készletek értékének meghatározására szolgáló eljárások.

• Átlagáras módszerek: A felhasználáskor a különböző árak súlyozott átlagát alkalmazzuk. Lehet éves átlagár vagy csúsztatott (gördülő) átlagár.
• FIFO (First In, First Out) módszer: A felhasználáskor mindig a legrégebben beszerzett készletet vesszük ki elsőként. Ennek következtében a zárókészlet a legutóbb beszerzett, legfrissebb árakon értékelt tételekből áll.