Vissza a tartalomjegyzékhez

6. Fejezet Előadás

Az eredménykimutatás felépítése és tartalma

I. Az eredménykimutatás fogalma

Eredménykimutatás: a beszámoló részét képező számviteli dokumentum, amely a vállalkozás tárgyévi adózott eredményének levezetését tartalmazza, bemutatva az eredményt kialakító tényezőket, azaz a bevételeket (eredményt növelő tételek), valamint a költségeket és ráfordításokat (eredményt csökkentő tételek).

Az összemérés elve alapján az eredménykimutatásban minden olyan bevétel és ráfordítás kimutatásra kerül, amely gazdaságilag a tárgyévhez kapcsolódik, a pénzügyi teljesítéstől függetlenül.

II. Az eredménykimutatás szerkezete

Az eredmény levezetése kétféle módszerrel történhet, a vállalkozás választhat közülük.

Összköltség eljárás

A tárgyév során felmerült összes költséget költségnemek szerint csoportosítva veszi figyelembe.

  • I. Értékesítés nettó árbevétele
  • II. Aktivált saját teljesítmények értéke
  • III. Egyéb bevételek
  • IV. Anyagjellegű ráfordítások
  • V. Személyi jellegű ráfordítások
  • VI. Értékcsökkenési leírás
  • VII. Egyéb ráfordítások

Forgalmi költség eljárás

Az árbevétellel csak az eladott termékekhez/szolgáltatásokhoz közvetlenül kapcsolódó költségeket állítja szembe.

  • I. Értékesítés nettó árbevétele
  • II. Értékesítés közvetlen költsége
  • III. Értékesítés bruttó eredménye
  • IV. Értékesítés közvetett költsége
  • V. Egyéb bevételek
  • VI. Egyéb ráfordítások

A két módszer után az eredménykategóriák (Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény, Adózott eredmény) már azonosak.

III. Az eredménykimutatás főbb sorai

  • Értékesítés nettó árbevétele: Az üzleti évben értékesített készletek és nyújtott szolgáltatások ÁFA nélküli ellenértéke.
  • Aktivált saját teljesítmények értéke: A termelési és értékesítési költségek különbségét korrigálja. Két fő eleme a Saját termelésű készletek állományváltozása és a Saját előállítású eszközök aktivált értéke.
  • Egyéb bevételek: A rendszeres üzletmenet során felmerülő, de nem árbevételnek minősülő bevételek (pl. kapott kártérítés, céltartalék felhasználása, tárgyi eszköz értékesítésének nyeresége).
  • Anyagjellegű ráfordítások: Felhasznált anyagok, igénybe vett szolgáltatások (pl. bérleti díj, szállítás, reklám), bankköltség, biztosítási díj, eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ).
  • Személyi jellegű ráfordítások: Bérköltség, egyéb kifizetések (pl. prémium), és a munkaadót terhelő bérjárulékok (pl. SZOCHO).
  • Értékcsökkenési leírás: Az immateriális javak és tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének tárgyévi összege.
  • Egyéb ráfordítások: Az üzemi tevékenységhez kapcsolódó, máshova nem sorolható ráfordítások (pl. fizetett bírság, kötbér, céltartalék képzés, értékvesztés, adók).
  • Pénzügyi műveletek bevételei: Pénzügyi tranzakciókból származó bevételek (pl. kapott osztalék, kamat, árfolyamnyereség).
  • Pénzügyi műveletek ráfordításai: Pénzügyi tranzakciókból származó ráfordítások (pl. fizetett kamat, árfolyamveszteség).

IV. Az eredménykimutatási sémák egyezősége

Az összköltséges és a forgalmi költséges eredménykimutatás kizárólag az üzemi (üzleti) eredmény számításának módjában tér el, de a kétféle elv szerint számított üzemi eredménynek és az azt követő eredménykategóriáknak meg kell egyezniük.

A különbséget a költségek eltérő csoportosítása jelenti: az összköltséges eljárás költségnemek, a forgalmi költséges eljárás pedig a költségeknek az értékesítéshez való kapcsolata (közvetlen-közvetett) szerint csoportosít.

(Anyagjellegű ráf. + Személyi jellegű ráf. + ÉCS) -/+ STK Állományváltozás = Értékesítés közvetlen ktg. + Értékesítés közvetett ktg.