Lépésről lépésre az üzemi eredményig
Az eredménykimutatás a mérleg mellett a másik kulcsfontosságú pénzügyi dokumentum. Célja, hogy bemutassa egy vállalkozás egy adott időszak (jellemzően egy üzleti év) alatt elért eredményének levezetését. Megmutatja, hogy a cég nyereségesen vagy veszteségesen működött-e, és részletezi az eredményt létrehozó főbb tételeket: a bevételeket és a ráfordításokat.
A számviteli törvény kétféle módszert engedélyez az eredménykimutatás elkészítésére: az összköltséges és a forgalmi költséges eljárást. Bár a két séma eltérő logikát követ, az üzemi (üzleti) eredménynek és az azt követő eredménykategóriáknak mindkét esetben meg kell egyezniük.
Egy vállalkozás tárgyévi adatait használjuk a két módszer bemutatásához (az adatok ezer Ft-ban értendők):
Ez a módszer a tárgyévben felmerült összes költséget (költségnemek szerint) szembeállítja a tárgyévi árbevétellel, korrigálva a készletváltozással.
I. Értékesítés nettó árbevétele: Az eladott termékek és szolgáltatások nettó (ÁFA nélküli) értéke.
Példa: 8 000 db * 7 000 Ft = 56 000
II. Aktivált saját teljesítmények értéke (ASTÉ): Ez a tétel korrigálja a költségeket. Ha többet termeltünk, mint amennyit eladtunk (készletnövekedés), az ASTÉ pozitív lesz (költségcsökkentő tétel). Ha a korábbi készletből is eladtunk, negatív lesz.
Példa: Zárókészlet = 2 000 db. Ennek értéke a közvetlen önköltségen: 2 000 db * (44 000 / 10 000 db) = 8 800. ASTÉ = +8 800
III. Egyéb bevételek: A szokásos működéshez kapcsolódó, de nem árbevételnek minősülő bevételek (pl. tárgyi eszköz eladás nyeresége).
Példa: 2 800 (eladási ár) - 1 600 (könyv szerinti érték) = 1 200
IV-VI. Költségnemek: Itt a tárgyévben felmerült összes költséget számoljuk el, függetlenül attól, hogy az eladott termékhez kapcsolódik-e.
Példa: Anyagjell. ráf. (30 000), Személyi jell. ráf. (18 000), ÉCS (6 000)
VII. Egyéb ráfordítások: Az egyéb bevételek párja; a szokásos működéshez kapcsolódó, de költségnek nem minősülő ráfordítások.
Példa: 0
A. Üzemi (üzleti) eredmény = (I + II + III) - (IV + V + VI + VII)
Példa: (56 000 + 8 800 + 1 200) - (30 000 + 18 000 + 6 000 + 0) = 66 000 - 54 000 = 12 000
Ez a módszer az árbevétellel csak az értékesítés közvetlen és közvetett költségeit állítja szembe. Nem mutatja ki a teljes időszaki költséget, csak az eladott termékekhez kapcsolódót.
I. Értékesítés nettó árbevétele: Megegyezik az összköltséges eljárásnál számítottal.
Példa: 56 000
II. Értékesítés közvetlen költségei: Csak és kizárólag az eladott termékek előállítási költsége.
Példa: 8 000 db * (44 000 / 10 000 db) = 35 200
III. Értékesítés bruttó eredménye: A fedezeti összeg, ami megmutatja, mennyi marad a közvetett költségek és a nyereség fedezetére.
Példa: 56 000 - 35 200 = 20 800
IV. Értékesítés közvetett költségei: Az időszak fix költségei, melyek nem kapcsolódnak közvetlenül a termeléshez (pl. igazgatási, értékesítési költségek).
Példa: 10 000
V. Egyéb bevételek: Megegyezik az összköltséges eljárásnál számítottal.
Példa: 1 200
VI. Egyéb ráfordítások: Megegyezik az összköltséges eljárásnál számítottal.
Példa: 0
A. Üzemi (üzleti) eredmény = III - IV + V - VI
Példa: 20 800 - 10 000 + 1 200 - 0 = 12 000
Mint látható, mindkét módszer ugyanarra az üzemi eredményre vezetett (12 000 eFt). A különbség a költségek csoportosításában és az eredmény levezetésének logikájában rejlik. A vállalkozások szabadon választhatnak a két séma között a számviteli politikájukban rögzítve. Az üzemi eredmény után az eredménykimutatás a pénzügyi műveletekkel, majd az adófizetési kötelezettséggel folytatódik az adózott eredmény megállapításáig.